Mustó Péter jezsuita szerzetes könyvét mutattuk be a Szent Erzsébet Házban

Nagy örömmel hívtuk meg Mustó Péter jezsuita szerzetest, aki egyéb elfoglaltságai, zsúfolt programja mellett is időt szánt, és eleget tett a felkérésünknek. Nem volt teljesen idegen számára a környezet, és talán a részvtevők számára sem Mustó atya, hiszen 2010-ben már tartott nálunk előadást, akkro a Dél-Amerikában, Bogotában töltött éveiről.

Péter atya Franciaországban és Németországban tanult, ott szentelték pappá. Az 1960-as években a jóléti társadalom sérültjei felé fordul, 1977-től tizenöt évig élt Dél-Amerikában, Columbia fővárosában. Veszélyeztetett családokkal, utcagyerekekkel foglalkozott. Naponta találkozott a nyomor és bűnözés világával.

Ma Magyarországon imádkozni tanít. Számtalan lelkigyakorlatot tart itthon és külföldön is, megismertetve az emberekkel a szemlélődő imamódot, mint lehetőséget Isten és önmagunk megtapasztalására. Több könyve ismert, és nagyon népszerű a lelkiségi irodalom terültén. 

Meghívásunkra a 2017 decemberében megjelent, "Ahol otthon vagy" című könyvét ismertette a jelen lévőkkel. Péter atya röviden beszélt az eddigi életéről, majd pedig arról az egységről, amit mindannyian megtapasztalhatunk, ha engedjük a csönd megszületését önmagunkban. Misztikusként  egységben látja a racionális- és lelkiéletünket. Előadásában végig vezetett bennünket az Univerzum, és a biológiai életünk rendszerén, amelyet a lélek tesz teljessé.

Hol is vagyunk otthon? Ahol az Istent érezzük. A könyvet apró részletekben olvasva, átelmélkedve, mindennapi "lelkibibliánk" lehet.

A könyv hitvallás és tapasztalatátadás egy olyan embertől, aki már "otthon van". Derűje, nyugalma, magvas gondolatai lélekemelően hatnak.

Részlet a könyvből: „A Teremtő megadta a lehetőséget, hogy éljek. Ez sosem volt kétséges számomra. Az élet akarta, hogy legyek. Istenre ráhagyatkozhatok. Ez a létben való elfogadottságot jelenti számomra. Szabad lennem. Isten akarja a létemet. A jelenlétben biztonságérzetem van. Nem mintha minden a kedvem szerint történne. Isten nem kímél meg minden rossztól. De nem kételkedem abban, hogy ő jobban tudja, mint én, hogy mi történik velem. Hogy mi mire jó. Nem félek tőle.

Rá tudom bízni magam.

Otthon vagyok."

Péter atya, köszönjük!